Indaba 2012.
november 24. –
vándor
kiscsoport beszélgetés (Nagy Balázs 442.)
Csopot: Tanga (Tanzánia)
™
Problémák:
o
Eljutás
egyáltalán vándor korig, ez a kulcskérdés, és ebben a kósza korosztálynak, az
összetartó közösség kialakításának döntő szerepe van. Egy nem jól kialakult
közösség ez után életképtelen lesz, bár eddig a korig lélegeztethető, külsőleg
„működik”.
o
1-1 ember
általában nem összefogható, akik a csapat ilyen-olyan részeiből, mint
törmelékek söpörtetnek össze.
o
A régi
szakirodalom, a két világháború közti cserkészet nem foglalkozik ezzel a
korosztállyal. Vagy mint vezetők voltak jelen, vagy kikoptak.
o
Probléma:
nincs egységes próbarendszer
o
Gyakran
költöznek el az őrsvezetők (tanulás, munka), a vándor őrs elveszíti azt, aki
összetartotta.
™
Hangsúlyok,
ötletek, gondolatok, elvárások:
o
Átmenetek
és próbák a cserkész II. próba után igen fontosak, a VK élmények szerepe
jelentős.
o
Kérdés:
mi tartja meg a vándort? Mit ad a csapat neki? Önmaguknak bizonyítsák be, hogy
szükségük van a csapatra.
o
Két igen
erős motiváció: a párkeresés és a kiteljesedés. Ami ellenpont: a klasszikus
cserkészet elbagatellizálódása.
o
Igenis,
sajnos ki lehet nőni a cserkészetből, ez csak vonzó vezetői példák illetve
külső (más csapatbeli, kerületi) segítséggel orvosolható.
o
A
kötöttségek eltűnése, lazulása kikerülhetetlennek látszik.
o
A
csapatok közti együttműködés jobb programokat eredményez.
o
Ezeknek a
fiataloknak arra van szüksége, hogy minden tudást megéljenek, semmi cserkészismeret
ne legyen önmagáért való.
o
Meglehetősen
sötétben tapogatózunk azt illetően, hogy az országban, melyik csapatokban és
hányan élnek vándor korosztályú cserkészek. Egy ilyen adatbázis hatalmas
segítség lenne a vonzó programok kapcsán.
o
Az
a-la-carte rendszerű próbarendszerek, amik a vándor egyéni érdeklődésére és
tevékenységére alapulnak, időigényesek. Próbarendszer-menedzsmentet kívánnak az
őrsvezetőtől.
o
Miből áll
a vándor cserkészélete: projektmunkák – állandó feladatok – tudásbővítés, szemléletbővítés
– egyéni mentoráltság (különböző érdeklődés)
o
Jó ötlet
az egész éves ’keretmese’, a szónak átvitt értelmében: egy mű, ami lehetőséget
ad a játék mellett arra is, hogy beszélgetéstémákat, lelki vezérfonalat
nyújtson, pl.: Michael Ende: Végtelen Történet
o
Nagyon
szép, ha ebben a korban elkészül egy vándorfüzete minden cserkésznek, amiben
rendszerezve megtalálható minden cserkésztudás, amit a kezdetektől
összegyűjtött. Ez az anyag lefűzve tovább bővíthető.
o
A
felsőoktatásba és munkába lépő cserkészek szakterületekhez kezdenek érteni,
egymástól tanulhatnak.
o
Koncepcionális
kérdés: a szolgálat mennyisége és mibenléte.
§
A
mennyiség kapcsán:
·
Létezik
olyan álláspont, hogy a szolgálat vízválasztó, ha ez nincs, az illető, az őrs
nem nevezhető többé vándornak, nem éli meg a fogadalmát, amit a szolgálatra
tett.
·
Mások szerint
a szolgálatot nem szabad túlmisztifikálni, a vándorcserkésznek a korának
megfelelő programokra kell járnia, melyeknek vonzónak kell lennie.
§
A minőség
kapcsán:
·
Egy
bizonyos modell fontos háttérmunkákat, és akár (rajhoz beosztott segítségként)
kvázi-vezetői munkát is bíz a nem vezető szürkenyakkendősre.
·
Mások úgy
vélik, határozottan el kell választani a vezetői feladatokat, és akár háttér,
akár konkrét gyerek-vezetés, ezeket a képzett vezetőknek kell ellátnia. A
vándorok szolgálata ezen kívül esik. A csapathoz való kapcsolódás nem
feltétlenül a szolgálatot jelenti.
o
Fontos a
belső késztetés hangsúlyozása: a vándor többé ne külső kényszer miatt, hanem
csakis belső késztetésből, önszántából tegyen meg dolgokat.
o
Volt
példa ún. vándorútra, azaz cserkész-ösztöndíjra, a vándor egy időt (pl.:
tavaszt és a nyári tábort) egy másik cserkészcsapat közösségében végzi.
o
„Igen-pontok”,
elköteleződés a korosztály és a cserkészet mellett:
§
Ennek
előfeltétele, hogy kapjon valamit a vándor valamiféle csapat-szolgáltatást. Ha
ez nincs, az a faramuci helyzet áll elő, hogy a csapat teper, és
meghunyászkodva minden elvárást elenged, csak hogy megtartsa a tagjait.
§
A szürke
nyakkendő megszerzése és a fogadalom gyakran divat kérdése. Ha elterjed, hogy
nem muszáj megcsinálni, a haveri körnek anélkül is tagjai maradhatnak, hirtelen
ritkaságszámba megy.
§
A szürke
nyakkendő mindig valamiféle szint megugrását is jelenti (vándor-kapupróba), és
ennek színvonala fölött a már szürke nyakkendőt viselők őrködnek. Ha senki nem
képes teljesíteni ezt a küszöböt, évekig nem tesz senki vándor-fogadalmat, és
ez külön ráerősít a trendre, hogy nem vált szürke nyakkendőre a cserkész 17
éves kora után. Ugyanakkor van ebben valami megható és megnyugtató gerincesség,
hogy a szürke nyakkendőt nem adják ingyen.
§
A szürke
nyakkendő általában együtt jár egy speciális fogadalom letételével, ami
csapatonként változik, és nem azonos sem a tiszti, sem a felnőttcserkész, sem a
cserkészfogadalom szövegével.
§
Az lenne
a logikus, hogy bizonyos „szolgáltatásokról” és jogokról lemaradjon az, aki nem
hajlandó váltani, és továbbra is a zöld nyakkendőjét hordja (pl.: nem jöhet le
a tábor egész idejére, csak a nyílt napon látogathat oda).
o
A
beavatás, a szürke nyakkendő fölvétele történhet:
§
A csapat
előtt (a fogadalommal elkötelezi magát a csapat szolgálatára, mindez példa a
fiatalabbaknak is),
§
Külön,
elzártan a szürke nyakkendősök körében (ennek a kisebb, válogatott csoporthoz
tartozás és a saját, önálló döntés hangsúlyozása a jelentése).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése